...megtörtént a tervezés, aztán a fejlesztés, majd a bevzetés is. Őrült nagy késéssel. 3 hónap helyett lett vagy másfél év.

Hogy megtörtént a tervezés, az túlzás. Ha így lenne, akkor nem 3 hónap lett volna az eredeti határidő. És nem másfél év a fejlesztés.

Ha tényleg úgy terveztem volna, ahogy kellett volna, akkor 6 hónapra vállaltam volna. (és 9 hónap alatt készültem volna el)

A tanulság? Tervezni, tervezni, TERVEZNI!!! ÉS TERVEZNI!!! Pontosan és nagyon sokat, mielőtt fejleszteni kezdek! Jelenleg a rendszer működik ugyan, de annyira rendetlen a kód, hogy továbbfejlesztésre gyakorlatilag nincs lehetőség. Azaz van, de sokkal jobban megérné újraírni az egészet, a fenti tanulság levonásának megfelelő stílusban.

Mindenesetre a munka kész, pár apróságot kell benne átírni, de ez pár óra alatt megoldható. Ki is fizették, ahogy megállapodtunk.

Nagyon szeretném újraírni, megcsinálni az egészet sokkal jobban. Ingyen, pusztán önmagamnak, önmagam miatt. (Ha ez a 2.0-ás verzió tényleg jól sikerül, talán hajlandóak lesznek fizetni is érte, de ebben nem ez a lényeg.)

A holnap kicsit késett...

Szóval!

Hogyan kezeljük a túlórákat? Emberenként:

• Először is megadjuk, hogy mennyi a napi limit. Ez az az óraszám, amit meghaladva már túlórának minősül a munkaidő.
• Másodszor kiválasztjuk, hogy a túlóra-elszámolás milyen időszakokra van bontva: 5, 6, 10, 15, 30 perc vagy egy óra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy van, akinél megkezdett 5/6/10/15/30 percenként jár az adott időszakra vonatkozó túlóradíj, és van, akinél megkezdett óránként.
• Lerögzítjük, hogy az első és az azt követő további túlóraidőszakok díjai mennyiben különböznek egymástól. Magyarul: az első 15 perc túlóra X Ft, minden további 15 perc Y Ft. (feltéve, hogy emberünk túlóra-elszámolása 15 perces bontású)

Hasonló módon kezeljük az ún. "work-around"-ot (továbbiakban WA). Hogy mi ez? Röviden: pihenőidő-megváltás. Bővebben: minden ember számára rögzítve van, hogy mennyi pihenőideje kell, hogy legyen két munkanap között. Ha a tegnapi munkaidő vége és a mai munkaidő kezdete között nem telt el ennyi, akkor a különbözetet ki kell fizetni.

A túlórához hasonlóan itt is nyilvántartjuk emberenként a "limitet" (azaz hogy mennyi pihenőideje van) valamint azt, hogy milyen bontásban, mekkora díjjal számoljuk neki a WA-t. Itt viszont nincs különbség az első és a további időszakok között, ennyivel tehát egyszerűbb a helyzet.

MEGLEPETÉS, ha a továbbra klikkelsz!

Persze nem arra akarok célozni, hogy ott messze északon egy skandináv ország fővárosában rosszak a látási viszonyok, inkább arra, hogy az agyamban tegnap este óta egyben van minden, ami a következő 10 nap munkájához szükséges.

Munkadíjak, költségek, juttatások, és ezek összegét befolyásoló időszakok halmaza állt össze egy programozható egésszé.
 

A filmkészítés ideje öt nagy szakaszra bontható:

• elő-előkészítés
• előkészítés
• forgatás
• "wrap" (mindneki összecsomagol és távozik)
• utómunkák (vizuális effektek...stb.)
   

Adott munkavállaló a különböző időszakokban változó bérért dolgozhat. Ha ez még nem lenne elég, természetesen ezektől az időszakoktól emberenként külön-külön eltérhetünk. Nekem szerencsém van, mert a munkaidő-nyilvántartás, amit meg kell valósítanom, alapvetően a forgatási időszakra vonatkozik. Szóval úgy tűnik, mindnekinél rögzíthetek egy forgatási időszakra vonatkozó napidíjat, valamint emberenként külön megjegyzéssel felvehetek öt féle további juttatást: 
 

• telefon
• autó
• étkezés
• utazási kompenzáció
• és az ún "box": saját eszköznek (notebook...stb.) a munka során való használatáért járó juttatás.

Ha mindezeken kívül azt is lerögzítjük, hogy adott embernek hány órán felüli munkája minősül túlórának, illetve hogy arra mekkora díj jár neki szerződés szerint, akkor mindent tudunk, ami ahhoz kell, hogy a ténylegesen ledolgozott idő lerögzítése után a rendszer képes legyen kiszámolni, hogy mennyi az annyi.

Pontosítandó a most felvetetteket folyt. köv. holnap

Film készül.

Sokan dolgoznak ezen. Nem ingyen. Páran összeírják, ki, mikor, mennyit. Ebből kiderül kinek, mikor, mennyit kell fizetni. Túlóra, útiköltség, kajapénz, frizurapénz, kutyatáp támogatás...stb. Ezt összehasonlítják a leadott számlákon szereplő összegekkel. Aztán fizetnek, ha oké. Vagy vitáznak ha nem oké. Mindezt Excelben.

Sok oszlop. Sok sor. Sok file. Bonyolult az egész. Begolyóznak, megőrülnek...de előtte jön az ötlet: Csináljunk szoftvert! Rögzítsük oda! Számolja az! Listázzuk onnan!

Itt kerülök a képbe. Én. A programozó.

Elindult hát!

A fejlesztés már korábban, a blog csak most.

Hogy miért kell egyáltalán blogot írni egy szoftver fejlesztéséről? Jó kérdés. Talán dokumentáció helyett. Talán azért, mert ha milliárdosok leszünk ennek a rendszernek köszönhetően, akkor jó poén lesz olvasgatni a kezdetekről. Talán a feszültséget levezetendő. Mert ahogy a határidő közeledik, nincsenek illúzióim, kijut még a jóból...

Hogy mi is ez a rendszer pontosan, arról bővebben holnap...